Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni ma is jelenség. Rajongása a magyar költészetért magával ragadó. Háborgása, hogy a mai fiatalok nem tanulnak és nem tudnak verseket, több mint elgondolkodtató. Ő ma is sokat tud kívülről. A magyar költészetet tartja legfőbb nemzeti kincsünknek. Aktivitása meglepő. Ha időpontot egyeztetünk a találkozásra, olykor elhangzik, hogy „a kedd este nem jó, akkor jön a tanítványom”, mert ketten is járnak hozzá francia órára! (Fanni 1912. szeptember 8-án született.) Nem szereti ezt a világot, búsítja az ország állapota. Egy keveset dohányzik, csak napi 3-4 cigarettát szív, de ezt is csak „újabban, mert amikor Miklós élt, s ő erős dohányos volt, nem volt annyi pénzünk, hogy kettőnknek jusson cigarettára.” Szívmelengető apró történeteinek, visszaemlékezéseinek egyike: egyszer Radnóti Miklóst küldte kenyérért a közeli pékhez. A félkilós cipónak „Jó egészség” volt a neve, de Miklós elfelejtette mire odaért, s csak arra emlékezet, hogy valami pozitív – s némi töprengés után „Életkedv” kenyeret kért – meséli róla Rozsondai Marianne, Kézirattárunk nyugalmazott vezetője.
Radnóti Miklós hagyatékát huszonegy nagy, lepecsételt csomagban 2008. január 11-én szállítottuk be az MTAK Kézirattárába Radnótiné Gyarmati Fanni Pozsonyi úti lakásáról. […]
Milyen hagyaték Radnóti Miklósé? Teljes, hiánytalan hagyaték csak elméletben létezik, tehát a Radnótié sem az, de közelít hozzá. Mindez Gyarmati Fanni érdeme, több mint hat évtizeden át ő tartotta egyben, őrizte, óvta férje hagyatékát. Az is az ő gondosságának köszönhető, hogy a kéziratok jó állapotban kerültek hozzánk – írja a költő hagyatékának egyik őre, Babus Antal, Kézirattárunk jelenlegi vezetője a Radnóti Miklós 100. születésnapjára rendezett kiállítás oldalán.
… a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él…
