Romsics Ignác: Magyar rebellisek – könyvbemutató

Romsics Ignác új kötete a magyar történelem elmúlt ezer évének 11 lázadó, vagyis rebellis csoportjával foglalkozik, kezdve az utolsó pogányokkal és befejezve az 1989-es rendszerváltókkal. Minden egyes tanulmány három alapvető kérdés megválaszolására törekszik: szociálisan kik voltak, honnan jöttek a rebellisek; miért lázadtak fel; és mit akartak, mire törekedtek. Számos más munkájához hasonlóan a szerző elsősorban ezt sem csak az egyes korszakok kutatóinak, hanem a magyar történelem iránt érdeklődök lehető legszélesebb körének szánja és ajánlja.

A bemutatón Romsics Ignáccal Stumpf András, újságíró beszélget.

Időpont: 2019. november 4. hétfő 17.30

Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ II. emeleti konferenciaterme

Esemény a Facebookon

A kötet a kiadó honlapján

Szeretettel várjuk az érdeklődőket.

Teleki József és az Akadémiai Könyvtár – kiállításmegnyitó

Sok szeretettel meghívjuk Önöket a 2019. november 5-én, 10 órakor kezdődő Teleki József és az Akadémiai Könyvtár című kiállítás megnyitójára. A kiállításon könyvtárunk alapítóját – aki egyben az Akadémia első elnöke – és az általa adományozott gyűjteményt mutatjuk be. A Telekiek minden témában igyekeztek összegyűjteni a legmodernebb kiadványokat, a hazai tudományosság könyveit csaknem hiánytalanul beszerezték. Ezek a kötetek nem csak tudománytörténeti szempontból fontosak, de reprezentatív megjelenésük, a bennük olvasható felfedezések és érdekességek bárki számára intellektuális élményt nyújthatnak.

Az eseményen köszöntőt mond Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

A kiállítást megnyitja Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója.

Teleki József személyét Mázi Béla, az alapító Teleki-könyvtárat Szabó Ádám mutatja be, a Teleki Józsefről szóló tanulmánykötetet Molnár Andrea ismerteti.

A megnyitó során Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című költeményét Lukács Sándor, Kossuth-díjas színművész adja elő.

A kiállítás további részleteiről a meghívóban olvashatnak.

A megnyitó facebook-eseménye

Szeretettel várjuk Önöket!

Interjú a Ráday Könyvtár és az MTA KIK vezetőivel

„A mi beiratkozási díjaink nem drasztikus mértékűek, egy gyorséttermi szendvics áráért egy évig lehet járni a könyvtárba. Mostantól azonban egy áráért két könyvtár állományához is hozzá lehet majd férni” – magyarázta Monok István. „A hozzánk beiratkozott olvasók hozzáférnek az általunk digitálisan megvásárolt cikkekhez, és ez nagy segítség a Ráday Könyvtár olvasóinak is. Mivel igen tág a profilunk, rengeteg olyan történelmi és művelődéstörténeti anyagunk is van, amely a reformációhoz vagy a protestantizmushoz kötődik. Így előfordulhat, hogy az olvasó kikér egy máshol meg nem található, egyedi forrást a Ráday Könyvtár állományából, majd a mi állományunkból egy bőséges szakirodalmat is kaphat mellé, akár a saját gépére is letölthetően.”

Barna Bálint, parokia.hu

A teljes interjú itt olvasható

Berecz Ágnes, a Ráday Könyvtár gyűjteményigazgatója

Berecz Ágnes, a Ráday Könyvtár gyűjteményigazgatója

 

Monok István, az MTA KIK főigazgatója

Monok István, az MTA KIK főigazgatója

Üzenet a palackban – Biblioterápiás beszélgetéssorozat

2019. októberi beszélgetésünk témája Szabó Magda Kakasszó című novellája, amely az Alvók futása című kötetben jelent meg. Az esemény nyitott és ingyenes, könyvtári tagság nélkül is látogatható.

A beszélgetés időpontja: 2019. október 21. 17.30-19.00

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ, II. emeleti kisterem

Az üzenet, amit kiolvasunk egy irodalmi műből, személyes és egyéni, azonban másokkal is megosztható. A biblioterápiás beszélgetés során személyes olvasatunkról, véleményünkről, élményeinkről beszélgetünk egy-egy irodalmi mű kapcsán kötetlen formában. Olvassunk a sorok között és gazdagítsuk egymást és magunkat élményeink megosztásával!

Esemény a Facebookon

Minden érdeklődőt szeretettel várunk

Ráday Könyvtár az MTA Könyvtárában

Tájékoztatjuk olvasóinkat, kutatóinkat, hogy a Ráday Könyvtár szolgáltatásai 2019. október 17-től a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központból lesznek elérhetőek. A Ráday Könyvtár állományát a Ráday Könyvtár szabályzatai szerint használhatják az MTA KIK beiratkozott olvasói is.

A szabályzatokról a Ráday Gyűjtemény honlapján tájékozódhatnak.

 

Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság Magyarországon, 1817–1917

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2019. október 14–15-én

Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság Magyarországon, 1817–1917 

címmel tudományos konferenciát rendez.

A tanácskozás célja egyrészt a 19. századi írónők életpályájának, szövegeinek és publikációs stratégiáinak a korabeli sajtóközeggel összefüggésben való vizsgálata, másrészt a kifejezetten nőknek szánt időszaki kiadványok fókuszba helyezése.

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ II. emeleti konferenciaterme

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2017. október 19–20-án Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok címmel szervezte meg az első olyan tudományos rendezvényt Magyarországon, amely a női írás kérdéskörét kifejezetten a 19. századra fókuszálva tematizálta. A tanácskozást övező nagy érdeklődésre való tekintettel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete a jövőben is ösztönözni kívánja a 19. századi női írásra vonatkozó kutatásokat. Ennek érdekében kétévente megrendezésre kerülő konferenciasorozatot tervez, mely sorozat a továbbiakban tematikus csomópontok köré rendezve tervezi tárgyalni a 19. századi női írás különféle aspektusait. Az idei konferenciára a sorozat második részeként kerül sor.

A 19. századi írónők az időszaki publikálás ugyanolyan előnyeit élvezhették, mint férfi írótársaik: anyagi juttatást, olvasóközönséghez való hozzáférést, a kritikai érdeklődés felkeltését, valamint lehetőséget arra, hogy maguk is befolyásos tényezővé válhassanak. Ily módon a női írás és az időszaki kiadványok kapcsolatának vizsgálata nemcsak a korabeli olvasóközönség megismeréséhez, hanem e kiadványok kulturális erejének és más publikációs fórumokkal való összefüggéseinek megértéséhez járulhat hozzá.

A női írás kutatásának nemzetközi diskurzusában egyre több tanulmány és elemzés hangsúlyozza az időszaki kiadványok szerepét és értelmezi a modern irodalomnak és művészeteknek a kereskedelemmel és a reklám világával, valamint a korabeli társadalmi, politikai és tudományos problémákkal való összefüggéseit. Az interdiszciplináris módszertannal és a digitális tartalmak fokozott használatával élő kutatási irányzat (periodical studies) egyrészt meghatározott kulturális gyakorlatok működésébe, másrészt annak a folyamatnak a megértésébe enged betekintést, amely során az időszaki kiadványokhoz kapcsolódó közösségek egyéb csoportosulásokkal, mozgalmakkal és szervezetekkel kerülnek érintkezésbe.

Az időszaki kiadványokban való publikálás általános gyakorlat volt a 19. században. A szövegek megjelentetése folyóiratokban és napilapokban jelentős mértékben hozzájárult a szerzők korabeli hírnevének alakulásához, és nem utolsósorban ahhoz, hogy később kötetpublikációval jelentkezhessenek az irodalmi nyilvánosságban. Ennek ellenére az irodalomtörténet-írásban egy-egy szerző életpályáját legtöbbször könyvek sorozataként gondoljuk el. Pedig a képzeletünkben egymás mellé helyezett kötetek sora és az általuk sugallt problémátlan fejlődéselv mögött a legtöbb 19. századi szerző esetében sokkal bonyolultabb és változatosabb időszaki publikációs stratégiák fedezhetők fel, melyek a korabeli olvasóközönség alakításában is döntő szerepet játszottak.

A szövegek materiális olvasata részint olvasástörténeti kérdéseket vet fel, részint a textusok társadalmi nyilvánosságban betöltött szerepének problémáit teszi tárgyalhatóvá. Az időszaki sajtóban közölt szövegek kontextusfüggőek, a poétikai tradíción és az esztétikai innováción túl az aktuális tartalmak, a piaci verseny, az adott lap közreműködői, végül a változó szerkesztői irányelvek egyaránt befolyásolják megjelenésüket. Az elsődleges megjelenési közeg vizsgálata tehát a szövegek autonóm esztétikai entitásként való felfogása helyett a kulturális párbeszédben való részvételüket világíthatja meg.

A konferencia programja (PDF 1.29 MB)

Esemény a Facebookon

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.