Meghívó a MTA Művészeti Gyűjteményének programjára

2020. február 14-én 10.00-21.00 között

ismét látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának
első emeletén lévő összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem,
a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasóterem

– a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményeként funkcionálva.
A képes teremben újra látható – keretének hosszú restaurálása után –
Friedrich von Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló festménye.

 

Program*
16.00 Friedrich von Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló festménye – Bicskei Éva gyűjteményvezető
 
16.30 Molnár László keretrestaurátor (Magyar Nemzeti Galéria) előadása a Széchenyi portré keretének restaurálásáról
 
17.00 Műtárgy a raktárból: Michael Frankenstein: A Lánchíd első fényképe, 19. század második fele
18.00 A díszteremtől a bizottsági termeken át a felolvasóteremig
*Részvételi szándékát kérjük a email címen jelezze

 

Barokk témájú könyvek bemutatója

Az MTA Könyvtár és Információs Központ tisztelettel meghívja Önt az alábbi könyvek bemutatójára:

Bajáki Rita: Csáky Éva Franciska írásai
Bemutatja: Monok István, DSc, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója

Makó Pál költői munkái – Sajtó alá rend., bev., jegyz. Szádoczky Vera
Bemutatja: Takács László, tv. egyetemi docens, PPKE BTK

Szelestei Nagy László: Tanulmányok a 17–18. századi magyarországi művelődésről
Bemutatja: Bajáki Rita, PhD, az MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport (BILK) tudományos munkatársa

Meghívó

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ 2. emeleti Kisterem
Időpont: 2019. december 12., 17 óra

 

Tárlatvezetés az Egy magyar dervis Közép-Ázsiában – a keletkutató Vámbéry Ármin című kiállításon

A kiállítás a Magyarok a Selyemúton sorozat második állomásaként Vámbéry Ármin egyedülálló életútját, munkásságát, a hozzá fűződő tárgyakat és páratlan keleti kéziratait mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Keleti Gyűjteményéből válogatva.

Az érdeklődők számára 2019. december 4-én, 18.00 órától Dr. Kelecsényi Ágnes a kiállítás egyik kurátora tart személyes tárlatvezetést.

A PAIGEO Alapítvány támogatásával megvalósuló kiállításon a látogatók megismerkedhetnek a sokoldalú Vámbéryvel, aki világutazó, akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság alapító tagja, sikeres író és nemzetközileg ismert politikai szakértő volt.

Az izgalmas tárlat megtekinthető 2020. január 26-ig.
Helyszíne: Ybl Budai Kreatív Ház (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 9.)

A BELÉPÉS DÍJTALAN!

Könyvespolc

Új külföldi könyveink közül válogattunk


Könyvajánlómat James A. Harris, a XVIII. századi brit filozófia neves kutatójának Hume című könyvével kezdem. Amint a könyv alcíme is jelzi, intellektuális életrajzról van szó, így érdekes lehet minden olvasónak, aki mélyebben kíván foglalkozni a felvilágosodás eszmetörténetével. Mert a könyv nem csupán Hume szellemi fejlődését és műveit mutatja be az Értekezés az emberi természetről című művétől az Anglia történetéig az életrajzi és történelmi események fényében, hanem Hume-ot olyan filozófiai elemzőként ábrázolja, aki kora minden fontos filozófiai és történelmi dilemmájára megpróbált választ adni, és aki állandó párbeszédben állt a kortársaival. A párbeszéd módját is, vagyis azt a sok műfajt is bemutatja, amelyben Hume alkotott: az értekezéstől a levelezésen keresztül az esszéig.

Tartalomjegyzék (PDF 60,6 kB)

James A. Harris: Hume. An Intellectual Biography, Cambridge University Press, 2016.

Dominic Marion De Sade-ról szóló könyve nem De Sade márki műveivel és nem is az életrajzával foglakozik, hanem a befogadástörténetét tárgyalja a saját korától egészen a 21. századig. Egyben egy nagyon gazdag hatástörténetről van szó: Stendhal vagy Baudelaire említhetőek a 19. századi nagy olvasók közül, a 20. században Apollinaire-rel és a szürrealistákkal tör át ismét. Bataille nem pusztán Sade egyik újra felfedezője, hanem gondolkodásának fontos részét képezi a Sade-ra való reflexió. Sade műveinek értelmezése aztán „megfertőzi” az egész későbbi francia gondolkodást: Blanchot, Barthes, Klossowski és mások műveit. További nagy téma De Sade és a fasiszta szellemiség kapcsolatának kérdése, amit például Pasolini nevezetes Salo, avagy Sodoma 120 napja című filmje állít a középpontjába.

Tartalomjegyzék (PDF 98,8 kB)

Dominic Marion: Sade et ses lecteurs. Une historiographie critique (XVIIIe-XXIe siècle), Hermann Éditeurs, Paris, 2017.

A Pompeii in the Public Imagination című esszékötet egy a Bristoli Egyetemen tartott konferencia előadásain alapul, amelyek azzal foglalkoztak, hogy Pompeji város, annak pusztulása, majd a XVIII. században meginduló feltárása hogyan jelent meg az európai kulturális képzeletben. Az írások egyaránt szólnak irodalmi és képzőművészeti alkotásokról, illetve filmekről. A XVIII. század végétől a XXI. század elejéig rengeteg érdekes téma előkerül az esszékben: Goethe Pompeji-élménye, Madame de Staël és Edward Bulwer-Lytton regényei, a 20. században Freud „archeológiája”, Proust Pompeji-motívuma, Rossellini filmje, valamint Robert Harris bestsellere a város pusztulásáról.

Tartalomjegyzék (PDF 67,9 kB)

Pompeii in the Public Imagination. From its Rediscovery to Today, Oxford Univerity Press, 2013.

Yadegar Asisi képzőművész alkotott egy „Rom 312” című monumentális méretű körpanorámát az „ókori Rómáról”, melyet 2005 és 2009 között tekinthetett meg a nagyközönség Lipcsében. Ennek kapcsán rendeztek egy konferenciát az ókori Róma városképéről, melynek anyaga a jelen kötet tartalmát alkotja. Az illusztrációkkal gazdagon ellátott kötet tehát nemcsak a Rómáról készült panorámaképekkel foglalkozik, hanem a Rómáról alkotott (vizuális illetve szóbeli/mitikus) képről a késő antikvitástól a kora újkorig terjedő időszakban.

Tartalomjegyzék (PDF 54,9 kB)

Das antike Rom und sein Bild, Hrsg. von Hans-Ulrich Cain, Annette Haug und Yadegar Asisi, De Gruyter, Berlin, Boston, 2011.

A Routledge kiadó The New Critical Idiom című irodalomtudományi kézikönyveket tartalmazó sorozatának kötetei közül az egyik a műfordítással kapcsolatos aktuális ismeretekbe vezet be, a másik az aforizmáról és a hozzá kapcsolódó irodalmi műfajokról szól. A fordítás kapcsán számtalan aktuális kérdés merül fel a globalizáció korában: mert világos, hogy a fordítás szükségesebb, mint valaha, de milyen formában? Mik a fordítás határai? Hogyan képes bemutatni a lokális világokat, a „harmadik világot”? A fordítószoftverek fejlődésével vajon milyen szerepe lesz a (mű)fordítónak a jövőben?

Tartalomjegyzék (PDF 13,8 kB)

Sausan Bassnett: Translation, Routledge, London and New York, 2014.

A másik, az aforizmáról szóló kötet nagyon izgalmas kérdéseket tárgyal, mivel az aforizma nem csak az irodalomnak, hanem a bölcseletnek és a vallásnak is alapműfaja. A kötet erőssége, hogy nagyon sok példával és nagyon sok szempontból tárgyalja a témát. A fejezetek foglalkoznak a kifejezés tömörségével, az aforizmával mint bölcseleti műfajjal, a szerzőség kérdésével, az enigmával és paradoxonnal, az idézéssel stb. A köteteket irodalomjegyzék és a fontosabb szakszavak jegyzéke zárja.

Tartalomjegyzék (PDF 11,2 kB)

Ben Grant: The Aphorism and other Short Forms, Routledge, London and New York, 2016.

-Isztray Simon-

 

Üzenet a palackban XXXVI.

2017. februári beszélgetésünk témája Örkény István Mi ez? Mi ez? című egypercese.

A beszélgetés időpontja: 2017. február 6. 17.30-19.00
Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ, második emeleti társalgó

Az üzenet, amit kiolvasunk egy irodalmi műből, személyes és egyéni, azonban másokkal is megosztható. A biblioterápiás beszélgetés során személyes olvasatunkról, véleményünkről, élményeinkről beszélgetünk egy-egy irodalmi mű kapcsán kötetlen formában. Olvassunk a sorok között és gazdagítsuk egymást és magunkat élményeink megosztásával!

Az Üzenet a palackban Facebook-oldala

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Üzenet a palackban XXXV.

2017 januári beszélgetésünk témája A fák titkos szíve című afrikai népmese, amelyet közösen fogunk elolvasni.

A beszélgetés időpontja: 2017. január 9. 17.30-19.00
Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ, második emeleti társalgó

Az üzenet, amit kiolvasunk egy irodalmi műből, személyes és egyéni, azonban másokkal is megosztható. A biblioterápiás beszélgetés során személyes olvasatunkról, véleményünkről, élményeinkről beszélgetünk egy-egy irodalmi mű kapcsán kötetlen formában. Olvassunk a sorok között és gazdagítsuk egymást és magunkat élményeink megosztásával!

Az Üzenet a palackban Facebook-oldala

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

biblioterapia35

EBSCO Academic Search Ultimate – próbahozzáférés

Könyvtárunk vezetékes és wifi hálózatán 2017. február 28-ig elérhető az EBSCO  Academic Search Ultimate a  http://search.ebscohost.com/ címről, kiválasztva az EBSCOhost Web menüpontot, s a megjelenő listáról az utolsó tételre, az Academic Search Ultimate-re kattintva. Természetesen a többi EBSCO-s adatbázissal egyidejűleg (tetszőlegesen kombinálva őket) is kereshetünk az Ultimate-ben, ha kijelöljük azt a listánkon.

EBSCO host

Az Academic Search Ultimate egy új adatbázis, amelyet az EBSCO világszerte 2016 októberében mutatott be a piacon. A kollekció lektorált, teljes szövegű folyóiratok, magazinok, könyvek, jelentések és videók páratlan gyűjteményét kínálja szinte minden tudományterületen, beleértve a csillagászatot, az antropológiát, az orvosbiológiát, a mérnöki tudományt, az egészségügyet, a jogtudományt, a bölcsészetet, a matematikát, a farmakológiát, a nőtudományokat, vagy éppen a zoológiát.

EBSCO host keresés

A fű és a bor vitája – könyvbemutató

Az MTA Könyvtár és Információs Központ és a Jaffa Kiadó tisztelettel meghívja a Könyvtár Lichniae sorozata első kötetének  Fuzúlí A fű és a bor vitája című művének  bemutatójára.

A művet törökből fordította és az utószót írta Péri Benedek.

A sorozatot ismerteti: Monok István főigazgató, MTA KIK

A könyvet bemutatja: Sudár Balázs turkológus, MTA BTK Történettudományi Intézet

Időpont: 2016. december 14., szerda 16 óra

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ II. emeleti konferenciaterme

Minden kedves érdeklődőt
szeretettel várunk a rendezvényen!

A fű és a bor vitája

Ünnepi nyitva tartás

December 15-én központi olvasótermünk és az Akadémia székházában működő Kézirattár, Keleti Gyűjtemény, valamint az Akadémiai Levéltár rendezvény miatt 13.30-kor zárnak.

December 23-án központi olvasótermünk 17 óráig fogadja a látogatókat, a különgyűjtemények pedig 13.30-ig.

December 24-től január 1-ig könyvtárunk zárva tart.

Várunk mindenkit szeretettel 2017. január 2-tól a megszokott nyitvatartási rend szerint.

Minden kedves olvasónknak békés, boldog ünnepeket
és sikeres új esztendőt kívánunk:

az Akadémiai Könyvtár munkatársai

christmas2016