A valószerű képei

Barabás Miklós (1810-1898) portréi az Akadémián

Ismét #ruhatárvan! Újraindul az MTA Művészeti Gyűjtemény közkedvelt kamarakiállítása

A kiállításon Kézirattárunk 13 műtárgya is megtekinthető.

A tárlat 2021. június 20. és június 25. között látogatható 16 órától 21 óráig.* Ezeken a napokon tárlatvezetés  minden nap 18 órától. A tárlatvezetéseken maximum 20 fő vehet részt, kérjük részvételi szándékát a email címen jelezze. A kiállítás rendezői június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján is várják a vendégeket. 
Barabás Miklós portréit mindeddig leginkább a „hasonlóság” keretei közt értékelték és értelmezték, mint amelyek egyének fiziognómiáján és személyiségén, társadalmi státuszán túl magának a nemzetté válás időszakának – mindennapjainak, művészeti eszményeinek – hű képét is adták. Ez a hazai viszonyok, a nemzeti narratívák, a biedermeier (realizmusa) és a dokumentálás körébe zártság azonban elfedte műveinek, művészetének az európai portréfestészet hagyományában és teóriáiban gyökerező eredőit; vizuális műveltségét és érzékenységét, tudatosságát, sőt reflektivitását is.
A kiállítás éppen ezért máshonnan – a képiség, sőt a képiség klasszikus doktrínái felől – térképezi fel az (igaz- és) valószerű sokféle és sokrétű megnyilvánulását életművében (az Akadémia tulajdonában álló portréin, több mint negyven tárgyon keresztül). A kiindulópontot az antikvitástól egészen a 20. századi művészet- és irodalomelméleti gondolkodást meghatározó verisimilitudo (úgy is mint vraisemblance, verisimilitude) elve jelenti. A gondolati rendszer segítségével körülírhatók képzőművészeti és irodalmi alkotások társadalmi, kulturális, műfaji, önreferenciális és intertextuális regiszterei is. Ez az elméleti háttér jól alkalmazható Barabás portréművészete rétegeinek feltárására, általa ugyanis elkülöníthetők – azaz verbalizálhatók – arcképei „valószerűségének” korábban differenciálatlan (és így feltáratlan) „modalitásai.”

Esemény a Facebookon

*Felnőttek csak védettségi igazolvány (vagy a védőoltást igazoló hivatalos applikáció) bemutatása mellett látogathatják az épületet, amelyet belépéskor ellenőriznek. 18 éven aluliak csak védettségi igazolvánnyal rendelkező személlyel léphetnek be. (Ajánljuk és köszönjük, ha egymásra ügyelve továbbra is maszkot viselnek a zárt térre való tekintettel.)

Három és egy szék – #ruhatárvan!

Tisztelettel meghívjuk Önöket a Művészeti Gyűjtemény rendszeres, havi egyszeri nyitva tartására, melynek következő alkalmára ezen a héten, pénteken kerül sor:

2018. április 6-án 10.00 és 21.00 óra között látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem, a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasó terem – a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményeként funkcionálva.

Következő #ruhatárvan! eseményünk tárgyak (és a velük való [látogatói] tapasztalatok) átlényegülését tematizálja egy Thonet szék – a No. 120 típus egy példánya – kapcsán. Ez az egyszerű, mindennapi használati tárgy hosszú évtizedeken keresztül funkcionált az Akadémia székházában – hozták-vitték a termekben; több (tíz)ezren ülhettek rajta különböző előadások, ülések, megbeszélések során –, mielőtt az 1980-as években, a Művészeti Gyűjtemény alapításával kapcsolatban nyilvántartásba vették, azaz (iparművészeti) műtárggyá minősítették át. Ekkor használata leszűkülhetett és valamennyire meg is nemesedhetett: az Akadémia Könyvtárának egyik raktárába került. Onnan vették elő 1990. április 28-án, hogy a Bölcsesség Óceánja, azaz a 14. dalai láma az Akadémia Keleti Gyűjteményében tett látogatása során azon foglaljon helyet.

Az emlékezetes esemény időpontját egy, a szék ülőkéjének aljára ragasztott, kézzel írt, apró felirat hirdeti azóta (a Thonet cég eredeti nyomtatott jelzése, valamint a leltári szám mellett), kultusztárggyá, sőt – mivel a dalai láma spirituális aurájából részesült – relikviává minősítve át ezt az elhasználódott és rozoga (régebben szakszerűtlenül, durván javított) széket. A tárlat (és kísérő rendezvényei) ezeket a székre rakódott „rétegeket” különíti(k) el (és teszi[k] felismerhetővé, átélhetővé). Az esemény így „művészeti”, illetve belső, intézményi beavatkozással kívánja helyre/visszaállítani a tárgy identitását, a hagyományosan purifikáló muzeológiai gyakorlattal szemben az újabb, kritikai muzeológia nemzetközi trendjéhez igazodva.

Széken ülni, szemlélődni, töltődni és meditálni lehet!

Esemény a Facebookon

Programok:

17.00 Három és egy szék

17.30 Széken ülés
Kb. egy órán keresztül személyenként 3–5 percet biztosítunk egyedül a teremben a székkel. Jelentkezni a helyszínen lehet.
(Zárt program; ezalatt a #ruhatárvan! tárlat nem látogatható, csak a dísz-, elnöki-, képes és felolvasóterem.)

18.30 Mulandóság – Őszentsége a XIV. dalai láma élettörténete
(59’, Rendezte: Goutam Ghose) című film vetítése

19.30 Meditáció Tiszteletreméltó Láma Csöpel vezetésével
Regisztrációköteles. Jelentkezni a  címen lehet; az első 25 fő jelentkezését fogadjuk.
Kényelmes, több rétegű, meleg öltözetről mindenki gondoskodjon. Átöltözni a mosdóban lehet.
(Zárt program; ezalatt a #ruhatárvan! tárlat nem látogatható, csak a dísz-, elnöki-, képes és felolvasóterem.)

Az esemény a Sambhala Tibet Központ és a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség segítségével és közreműködésével valósul meg. Köszönjük!

Üdvözlettel: MTA Művészeti Gyűjtemény

#ruhatárvan! kamarakiállítás – MTA Művészeti Gyűjtemény

Tisztelettel meghívjuk Önöket a Művészeti Gyűjtemény rendszeres, havi egyszeri nyitva tartására, melynek következő alkalmára ezen a héten, pénteken kerül sor:
2018. március 23-án 10.00 és 21.00 óra között látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem, a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasó terem – a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményeként funkcionálva.

Egy újabb kamarakiállítással •kis magyar boudoir•is készülünk az alkalomra.

Kisfaludy Károly (1788–1830) életéről kevés egykorú forrás maradt fenn, így életútjának korai állomásai kevéssé ismertek, míg utolsó tíz éve – hazai irodalmi sikereinek időszaka – jobban dokumentált.

Első biográfiái nagyrészt barátai (gyakran egymásnak ellentmondó) utólagos visszaemlékezéseiből álltak össze, amelyek kanonizálódtak, anekdotákkal töltve fel az életrajzi lakúnákat. Ezek az írások életét és karakterét a művésszé válás 19. századi, bohém és romantikus típusának (kissé későbbi) sztereotípiái szerint beszélték el, figyelmen kívül hagyva társadalmi nemével és pozíciójával, foglalkozásával járó korabeli (viselkedési) minták meghatározó jellegét, vagy kora, a korai kapitalizmus entrepreneurjeinek tipikus (anyagi) problémáit és az azokra adott, ugyancsak tipikus reakciókat.

De festészetére – metszeteket másoló képeire – is hasonlóan, egy (megint csak kissé későbbi) normatív esztétika felől pillantottak, nem pedig a korszak rendkívül sokrétű képzőművészeti igényei és gyakorlata felől. Egy igencsak risqué kompozíciója révén azonban ezeket térképezzük fel: a François Boucher (1703–1770) nevével fémjelzett rokokó erotikum módosulásait.

Tárlatvezetések:

16.00 Kisfaludy-gyorstalpaló
17.00 A díszteremtől a hetiülések terméig
18.00 A Kisfaludy Társaság arcképcsarnoka (max. 20 fő)*
19.00 „Homlokzat-túra” (esti kivilágítással)**

* Regisztráció a email címen, az első 20 fő jelentkezését tudjuk elfogadni.
** Szabadtéri program. Kérjük, meleg öltözetről gondoskodjanak! Gyülekezés az aulában.

Üdvözlettel: MTA Művészeti Gyűjtemény

 

Nézze meg az ember!

Az MTA Művészeti Gyűjteményének két programját ajánljuk szíves figyelmükbe.

A Gyűjtemény munkatársai RENDKÍVÜLI tárlatvezetéssel várják olvasóinkat és minden kedves érdeklődőt 2018. február 23-án, pénteken délután 2-től. Gyülekezés az MTA Könyvtár és Információs Központ Arany János utcai épületének 2. emeleti aulájában 13:50-kor, ahonnan az épület titkos ajtaján keresztül kísérjük át vendégeinket az Akadémia palotájába.

*  *  *

Szintén 2018. február 23-án kerül sor a Művészeti Gyűjtemény rendszeres, havi egyszeri nyitva tartására:

10:00 és 21:00 óra között látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem, a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasó terem – a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményeként funkcionálva. Egy újabb kamarakiállítással is készülünk az alkalomra.

LOBOTÓMIA – Az Akadémia és a hazai értelmiség a Köztársaság és a Tanácsköztársaság után

A lobotómia a pszichiátriai sebészetben alkalmazott, drasztikus, napjainkra az orvosetika által erősen kifogásolt, nem gyógyító célú beavatkozás, amely a beteg visszafordíthatatlan szellemi, érzelmi és fizikai leépülésével jár.

Az 1918–19-es forradalmak bukása után a hazai értelmiséget érintő, politikai indíttatású tisztogatások nemcsak a sebészeti módszer meggondolatlanságával és etikai szempontból való megkérdőjelezhetőségével, hanem a beavatkozás eredményével is összecsengenek.

A #ruhatárvan! kiállítás-sorozat következő állomásán az Akadémián és a vele szimbiózisban levő Kisfaludy Társaságban lezajlott vizsgálatokat, a két intézményből – nemcsak politikai okokból – való kizárásokat vizsgáljuk korabeli dokumentumok segítségével.

Tárlatvezetések:
17:00 „Szobor-túra” (max. 20 fő)*
18:00 #ruhatárvan!
18:45 „Homlokzat-túra” (esti kivilágítással)**
19:30 A díszteremtől a hetiülések terméig

* Regisztráció a email címen, az első 20 fő jelentkezését tudjuk elfogadni.
** Szabadtéri program. Kérjük, meleg öltözetről gondoskodjanak! Gyülekezés az aulában.

Szeretettel várjuk vendégeinket!

MTA Művészeti Gyűjtemény

#ruhatárvan! kamarakiállítás – MTA Művészeti Gyűjteménye

2017. november 3-án 10 és 21 óra között látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem, a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasó terem – a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményeként funkcionálva.

#ruhatárvan! Politikák képei: Egy hadi eseményeket ábrázoló rézkarc-sorozat (darabjai) a 17. századból

A 20. század elején a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozó szakemberek húsz, a gyűjteményben kallódó rézlemezt vettek nyilvántartásba. A ma is meglévő – bár egy tűzeset során megsérült, így használhatatlanná vált – lemezeken több száz évvel korábbi hadi események – magyar és császári csapatok oszmánok ellen vívott csatái, ostromok és egy seregszemle – képei rajzolódnak ki, alig láthatóan.

Levonatok – azaz papíralapú, korabeli nyomdai eljárással előállított képek – több különböző időpontban készültek a rézlemezekről. Először az 1630-as években, amikor próbanyomatok láttak napvilágot a teljes sorozatról, illetve annak egyik darabjáról, egy soha meg nem jelent mű, a Berger Illés (†1644) által írt Historia Hungariae illusztrációiként. 1697-ben immár egy szélesebb közönség számára vált hozzáférhetővé az együttes egy jelenete a nagyszombati kalendáriumban. 1934-ben a Magyar Nemzeti Múzeum készíttetett levonatokat a mintegy újra felfedezett lemezekről, és a húsz-húsz rézkarcot mappákba rendezve, képes kiadványként a Magyar Nemzeti Múzeum Barátai Egyesülete tagjai közt osztotta szét. 1940-ben a Magyar Művelődéstörténet harmadik kötetében az egyik, egy várat ostromló ágyúállást mutató rézlemez levonatát közölték, több ezer példányban.

Az MTA Művészeti Gyűjteményben három lap található az 1934-ben készült levonatokból. Ezek – további jelenetekkel, illetve az egyik eredeti rézlemezzel együtt – kerülnek bemutatásra a november 3-án rendezendő #ruhatárvan! kiállítássorozat 3. kamarakiállításán. A (mű)tárgyak révén azok a különböző politikai struktúrák és ideológiai rendszerek, illetve az azok által meghatározott kiadói törekvések tárulnak fel, amelyek a hadi eseményeket ábrázoló képeket eltérő történelmi időpontokban állították a saját oldalukra, sőt, sajátították ki. A(z újrahasznosított) képekből politikai, ideológiai világképek fejthetők fel – más-más korszakoké.

Program:

14.00     Tárlatvezetés a díszteremtől a felolvasó teremig
15.00     #ruhatárvan! Politikák képei: 17. századi csataképek és kiadásaik
17.00     Identitás terei: Tárlatvezetés az elnöki és képes teremben
18.00     #ruhatárvan! Politikák képei: 17. századi csataképek és kiadásaik