Open Access könyvek III. – De Gruyter

Open Access (nyílt hozzáférésű) könyvek a De Gruyter Kiadótól.


The Eurasian Triangle

Russia, The Caucasus and Japan, 1904-1945

A kötet francia és japán szerzői a XX. századi nagypolitikát, nemzetközi kapcsolatokat kutató történészek számára is kevéssé ismert, feltáratlan kérdés bemutatását állították vizsgálódásuk középpontjába. A könyvből képet kaphatunk az évszázadok óta nagy birodalmak (Oroszország, Oszmán Birodalom, Perzsa Birodalom) ütközőzónájában élő, függetlenségre törekvő kaukázusi népek és Japán geopolitikai realitáson alapuló, az Orosz Birodalommal, majd a Szovjetunióval szembeni, 1904 és 1945 közötti együttműködéséről. A mű újabb adalékkal szolgál egyrészt annak alátámasztására, hogy látszólag regionális konfliktusok mögött rendszerint globális vonatkozások is felsejlenek, másrészt pedig annak igazolására, hogy a geopolitikai érdekeket, törekvéseket nem befolyásolja az egyes birodalmak belpolitikai rendszereinek jellege. A szerzők orosz, amerikai, brit, francia, japán és grúz levéltárak dokumentumaira támaszkodtak kutatásuk során.

Kuromiya, Hiroaki és Mamoulia, Georges. The Eurasian Triangle, Russia, The Caucasus and Japan, 1904-1945. Berlin, Boston: De Gruyter, 2019.


Russia in the Reign of Aleksei Mikhailovich

A kötet egy hivatalnoknak, Grigorij Karpovics Kotosihinnek I. Alekszej cár Oroszországáról készített leírásának kritikai kiadását tartalmazza. Jelentőségét egyedisége adja. A könyv műfaja (országleírás) nem volt elterjedt Kelet-Európában, és nem készült orosz nyelven ehhez fogható komplex ismertető a korabeli Oroszországról. Kotosihin kalandos életet élt. Már hivatalnokként kapcsolatban állt országa akkori legnagyobb ellenségeinek egyikével, a Svéd Királysággal, amely államnak egy diplomatán keresztül rendszeresen adott át bizalmas információkat. Büntetőügyekben való felelősségre vonása elől és személyes konfliktusok miatt 1664-ben a lengyel-litván államba, később Svédországba menekült. A forrás keletkezése annak volt köszönhető, hogy Svédországban felkérték Kotosihint egy az orosz állam működését bemutató munka megírására. A munkából képet kaphatunk az állam kormányzatáról, a cári udvar, a kormányszékek működéséről, a szokásjogról, a diplomácia szervezéséről és a hadszervezet felépítéséről. A szerző teljességre és a valóság bemutatására törekedett, utóbbi törekvését a forráskritika alapján alapvetően siker koronázta. A mű felbecsülhetetlen értékű történeti forrás.

Kotoshikhin, Grigorii Karpovich és Poe, Marshall. Russia in the Reign of Aleksei Mikhailovich. Berlin, Boston: De Gruyter, 2015.


The Electrification of Russia

1880-1926

A könyv Oroszország villamosítási programjának technika- és társadalomtörténeti szempontú áttekintését tartalmazza. A szerző arra a kérdésre keresi a választ könyvében, hogy minek volt köszönhető a rendszerenként eltérő ütemben zajló villamosítás, mely tényezők segítették elő, és melyek hátráltatták azt a bolsevik hatalomátvétel előtt, illetve azt követően. Lenin szerint kommunizmus = szovjethatalom + villamosítás. A képletből következik, hogy a Szovjetunióban (amelynek rendszere önmagában modernizációs kísérletként értelmezhető) kezdettől fogva kiemelt állami feladatként kezelték a villamosítást, a szocialista társadalom kialakításának fontos eszközeként tekintettek rá. Az első átfogó villamosítási terv (GOELRO) száz villamos erőmű építését irányozta elő. Ezzel szemben az utolsó Romanovok idején a vas- és acéltermelés és a vasútépítés élvezett prioritást. A NEP korszakában a versengő kivitelezési koncepciók közül az iparosítást elősegítő, nagyobb, regionális elektromos alállomások létrehozásának terve mellett döntöttek. A program végrehajtása e központosított államban lehetetlen lett volna a kormányzat és az államapparátus szervezése és támogatása nélkül. Ez a pártfogás hiányzott az 1917 előtti korszakban, aminek okán nem egy egységes rendszer kiépítése, hanem elszórtan, egyes városok, térségek villamosítása kezdődött el.

Coopersmith, Jonathan. The Electrification of Russia, 1880–1926. Ithaca: Cornell University Press, 2016.


 

Üzenet a palackban – Biblioterápiás beszélgetéssorozat

2019. júniusi beszélgetésünk témája: Tervezd meg úgy a napodat, hogy sehova se kelljen rohanni! A beszélgetés alapjául szolgáló verset közösen fogjuk elolvasni. Az esemény nyitott és ingyenes, könyvtári tagság nélkül is látogatható.

A beszélgetés időpontja: 2019. június 24. 17.30-19.00

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ, II. emeleti kisterem

Az üzenet, amit kiolvasunk egy irodalmi műből, személyes és egyéni, azonban másokkal is megosztható. A biblioterápiás beszélgetés során személyes olvasatunkról, véleményünkről, élményeinkről beszélgetünk egy-egy irodalmi mű kapcsán kötetlen formában. Olvassunk a sorok között és gazdagítsuk egymást és magunkat élményeink megosztásával!

A program oldala a Facebookon

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

JSTOR webinárium

Az EISZ és a JSTOR szeretettel vár minden érdeklődőt a JSTOR folyóirat kollekcióinak és Artstor adatbázisának használatát bemutató angol nyelvű online tréningre 2019. június 14-én (pénteken) 16:00 – 17:00.

Előadó: Ms. Lenny Sydney Adler 

A képzésre itt lehet regisztrálni

A regisztrációt követően visszaigazoló e-mailt kapnak, ami tartalmazza a webináriumhoz való csatlakozáshoz szükséges tudnivalókat. A tréning a későbbiekben visszanézhető.

Kedden karbantartás

Szerverkarbantartás miatt június 11-én, kedden az olvasótermi számítógépek nem fognak működni.

A wifi elérés zavartalan lesz.

 

Az okozott kellemetlenségért elnézésüket kérjük.

 

 

Formosa és a Selyemút – Egy rejtélyes tajvani bronztárgy nyomában

Az MTA Könyvtár és Információs Központ és a National Central Library Center for Chinese Studies Formosa és a Selyemút – Egy rejtélyes tajvani bronztárgy nyomában címmel előadást tart.

Előadó: Dr. Hoppál Krisztina, régész, tudományos munkatárs, MTA-SZTE-ELTE Selyemút kutatócsoport.

A meghívót IDE kattintva tekintheti meg.

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciaterme (1051 Budapest, Arany János u. 1., 2. emelet)
Időpont: 2019. június 12. szerda, 16 óra

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

Nyári zárva tartás

Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy könyvtárunkban a nyári szünet 2019. július 7-től augusztus 11-ig tart. A nyári szünet előtti utolsó nyitvatartási nap július 6., szombat, nyitás augusztus 12-én, hétfőn.

A kikölcsönzött dokumentumokat a zárás ideje alatt hétfőtől csütörtökig 9 és 15 óra, pénteken 9 és 12 óra között lehet visszahozni. A könyvtárközi kérések ugyanezen időpontokban vehetők át az olvasóteremben.
A kölcsönzési határidő meghosszabbítását a 411-6364-es telefonszámon vagy az mtak@konyvtar.mta.hu e-mail címen kérhetik.

 

Minden kedves olvasónknak kellemes pihenést kívánunk!