Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy november 8-án, pénteken rendezvény miatt a Könyvtár csak 13 órától lesz nyitva, a Keleti Gyűjtemény és a Kézirattár ezen a napon zárva tart.
Köszönjük megértésüket.
MTA KIK bejegyzései
Ünnepek körüli nyitvatartás
Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy november 1-től 3-ig könyvtárunk minden egysége zárva tart.
A Ráday Könyvtár olvasószolgálata október 31-től november 3-ig lesz zárva.
Nyitás november 4-én, hétfőn.
Romsics Ignác: Magyar rebellisek – könyvbemutató
Romsics Ignác új kötete a magyar történelem elmúlt ezer évének 11 lázadó, vagyis rebellis csoportjával foglalkozik, kezdve az utolsó pogányokkal és befejezve az 1989-es rendszerváltókkal. Minden egyes tanulmány három alapvető kérdés megválaszolására törekszik: szociálisan kik voltak, honnan jöttek a rebellisek; miért lázadtak fel; és mit akartak, mire törekedtek. Számos más munkájához hasonlóan a szerző elsősorban ezt sem csak az egyes korszakok kutatóinak, hanem a magyar történelem iránt érdeklődök lehető legszélesebb körének szánja és ajánlja.
A bemutatón Romsics Ignáccal Stumpf András, újságíró beszélget.
Időpont: 2019. november 4. hétfő 17.30
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ II. emeleti konferenciaterme
Szeretettel várjuk az érdeklődőket.
Teleki József és az Akadémiai Könyvtár – kiállításmegnyitó
Sok szeretettel meghívjuk Önöket a 2019. november 5-én, 10 órakor kezdődő Teleki József és az Akadémiai Könyvtár című kiállítás megnyitójára. A kiállításon könyvtárunk alapítóját – aki egyben az Akadémia első elnöke – és az általa adományozott gyűjteményt mutatjuk be. A Telekiek minden témában igyekeztek összegyűjteni a legmodernebb kiadványokat, a hazai tudományosság könyveit csaknem hiánytalanul beszerezték. Ezek a kötetek nem csak tudománytörténeti szempontból fontosak, de reprezentatív megjelenésük, a bennük olvasható felfedezések és érdekességek bárki számára intellektuális élményt nyújthatnak.
Az eseményen köszöntőt mond Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
A kiállítást megnyitja Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója.
Teleki József személyét Mázi Béla, az alapító Teleki-könyvtárat Szabó Ádám mutatja be, a Teleki Józsefről szóló tanulmánykötetet Molnár Andrea ismerteti.
A megnyitó során Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című költeményét Lukács Sándor, Kossuth-díjas színművész adja elő.
A kiállítás további részleteiről a meghívóban olvashatnak.
Szeretettel várjuk Önöket!
Ünnepi nyitvatartás
Szerdán, az ünnep napján zárva lesz a könyvtár, a többi napokon a megszokott rend szerint várjuk olvasóinkat.
Interjú a Ráday Könyvtár és az MTA KIK vezetőivel
„A mi beiratkozási díjaink nem drasztikus mértékűek, egy gyorséttermi szendvics áráért egy évig lehet járni a könyvtárba. Mostantól azonban egy áráért két könyvtár állományához is hozzá lehet majd férni” – magyarázta Monok István. „A hozzánk beiratkozott olvasók hozzáférnek az általunk digitálisan megvásárolt cikkekhez, és ez nagy segítség a Ráday Könyvtár olvasóinak is. Mivel igen tág a profilunk, rengeteg olyan történelmi és művelődéstörténeti anyagunk is van, amely a reformációhoz vagy a protestantizmushoz kötődik. Így előfordulhat, hogy az olvasó kikér egy máshol meg nem található, egyedi forrást a Ráday Könyvtár állományából, majd a mi állományunkból egy bőséges szakirodalmat is kaphat mellé, akár a saját gépére is letölthetően.”
A teljes interjú itt olvasható
Berecz Ágnes, a Ráday Könyvtár gyűjteményigazgatója
Monok István, az MTA KIK főigazgatója
Üzenet a palackban – Biblioterápiás beszélgetéssorozat
2019. októberi beszélgetésünk témája Szabó Magda Kakasszó című novellája, amely az Alvók futása című kötetben jelent meg. Az esemény nyitott és ingyenes, könyvtári tagság nélkül is látogatható.
A beszélgetés időpontja: 2019. október 21. 17.30-19.00
Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ, II. emeleti kisterem
Az üzenet, amit kiolvasunk egy irodalmi műből, személyes és egyéni, azonban másokkal is megosztható. A biblioterápiás beszélgetés során személyes olvasatunkról, véleményünkről, élményeinkről beszélgetünk egy-egy irodalmi mű kapcsán kötetlen formában. Olvassunk a sorok között és gazdagítsuk egymást és magunkat élményeink megosztásával!
Minden érdeklődőt szeretettel várunk
Ráday Könyvtár az MTA Könyvtárában
Tájékoztatjuk olvasóinkat, kutatóinkat, hogy a Ráday Könyvtár szolgáltatásai 2019. október 17-től a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központból lesznek elérhetőek. A Ráday Könyvtár állományát a Ráday Könyvtár szabályzatai szerint használhatják az MTA KIK beiratkozott olvasói is.
A szabályzatokról a Ráday Gyűjtemény honlapján tájékozódhatnak.
Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság Magyarországon, 1817–1917
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 2019. október 14–15-én
Nők, időszaki kiadványok és nyomtatott nyilvánosság Magyarországon, 1817–1917
címmel tudományos konferenciát rendez.
A tanácskozás célja egyrészt a 19. századi írónők életpályájának, szövegeinek és publikációs stratégiáinak a korabeli sajtóközeggel összefüggésben való vizsgálata, másrészt a kifejezetten nőknek szánt időszaki kiadványok fókuszba helyezése.
Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ II. emeleti konferenciaterme
Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete 2017. október 19–20-án Nőszerzők a 19. században: lehetőségek és korlátok címmel szervezte meg az első olyan tudományos rendezvényt Magyarországon, amely a női írás kérdéskörét kifejezetten a 19. századra fókuszálva tematizálta. A tanácskozást övező nagy érdeklődésre való tekintettel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete a jövőben is ösztönözni kívánja a 19. századi női írásra vonatkozó kutatásokat. Ennek érdekében kétévente megrendezésre kerülő konferenciasorozatot tervez, mely sorozat a továbbiakban tematikus csomópontok köré rendezve tervezi tárgyalni a 19. századi női írás különféle aspektusait. Az idei konferenciára a sorozat második részeként kerül sor.
A 19. századi írónők az időszaki publikálás ugyanolyan előnyeit élvezhették, mint férfi írótársaik: anyagi juttatást, olvasóközönséghez való hozzáférést, a kritikai érdeklődés felkeltését, valamint lehetőséget arra, hogy maguk is befolyásos tényezővé válhassanak. Ily módon a női írás és az időszaki kiadványok kapcsolatának vizsgálata nemcsak a korabeli olvasóközönség megismeréséhez, hanem e kiadványok kulturális erejének és más publikációs fórumokkal való összefüggéseinek megértéséhez járulhat hozzá.
A női írás kutatásának nemzetközi diskurzusában egyre több tanulmány és elemzés hangsúlyozza az időszaki kiadványok szerepét és értelmezi a modern irodalomnak és művészeteknek a kereskedelemmel és a reklám világával, valamint a korabeli társadalmi, politikai és tudományos problémákkal való összefüggéseit. Az interdiszciplináris módszertannal és a digitális tartalmak fokozott használatával élő kutatási irányzat (periodical studies) egyrészt meghatározott kulturális gyakorlatok működésébe, másrészt annak a folyamatnak a megértésébe enged betekintést, amely során az időszaki kiadványokhoz kapcsolódó közösségek egyéb csoportosulásokkal, mozgalmakkal és szervezetekkel kerülnek érintkezésbe.
Az időszaki kiadványokban való publikálás általános gyakorlat volt a 19. században. A szövegek megjelentetése folyóiratokban és napilapokban jelentős mértékben hozzájárult a szerzők korabeli hírnevének alakulásához, és nem utolsósorban ahhoz, hogy később kötetpublikációval jelentkezhessenek az irodalmi nyilvánosságban. Ennek ellenére az irodalomtörténet-írásban egy-egy szerző életpályáját legtöbbször könyvek sorozataként gondoljuk el. Pedig a képzeletünkben egymás mellé helyezett kötetek sora és az általuk sugallt problémátlan fejlődéselv mögött a legtöbb 19. századi szerző esetében sokkal bonyolultabb és változatosabb időszaki publikációs stratégiák fedezhetők fel, melyek a korabeli olvasóközönség alakításában is döntő szerepet játszottak.
A szövegek materiális olvasata részint olvasástörténeti kérdéseket vet fel, részint a textusok társadalmi nyilvánosságban betöltött szerepének problémáit teszi tárgyalhatóvá. Az időszaki sajtóban közölt szövegek kontextusfüggőek, a poétikai tradíción és az esztétikai innováción túl az aktuális tartalmak, a piaci verseny, az adott lap közreműködői, végül a változó szerkesztői irányelvek egyaránt befolyásolják megjelenésüket. Az elsődleges megjelenési közeg vizsgálata tehát a szövegek autonóm esztétikai entitásként való felfogása helyett a kulturális párbeszédben való részvételüket világíthatja meg.
A konferencia programja (PDF 1.29 MB)
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Korszakváltás küszöbén
Oktatás – Tudásátadás – Kommunikáció – Értékmegőrzés/Értékszelekció?
PBK–MTA KIK VITAESTEK 2019/2020
Az MTA Könyvtár Agora programjának és a Professzorok Batthyány Körének közös Művelődéstörténeti elmélkedések című sorozata 2019 őszén új tematikával jelentkezik. A helyszín továbbra is az MTA Könyvtárának 2. emeleti konferenciaterme.
Időpontok: október–novemberben még a szokásos „első hétfő”, de a továbbiakban átállunk a hónap első szerdájára
- A digitális kommunikáció kulturális hatásai
Október 7. 16:30 - Az oktatás és nevelés krízise
Október 28. 16:30 - Korszakváltások szimptómáiról művelődéstörténeti megközelítésben
December 4. 16:30 - A korszakváltás szimptómái egy filozófia-történészszemével
Január 8. 16:30
Az új sorozat címe: Korszakváltás küszöbén Oktatás – Tudásátadás – Kommunikáció – Értékmegőrzés/Értékszelekció?
Első vita: A digitális kommunikáció kulturális hatásai
Október 7. hétfő 16:30
A nyelvhasználat, gondolkodásmód, tudásmegőrzés, tudásátadás és az értékítélet változásai a kommunikációs forradalom eredményeként (?)
Vitaindító: Veszelszki Ágnes, Budapesti Corvinus Egyetem, Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet
