Új külföldi könyveink közül válogattunk

Könyvajánlómat James A. Harris, a XVIII. századi brit filozófia neves kutatójának Hume című könyvével kezdem. Amint a könyv alcíme is jelzi, intellektuális életrajzról van szó, így érdekes lehet minden olvasónak, aki mélyebben kíván foglalkozni a felvilágosodás eszmetörténetével. Mert a könyv nem csupán Hume szellemi fejlődését és műveit mutatja be az Értekezés az emberi természetről című művétől az Anglia történetéig az életrajzi és történelmi események fényében, hanem Hume-ot olyan filozófiai elemzőként ábrázolja, aki kora minden fontos filozófiai és történelmi dilemmájára megpróbált választ adni, és aki állandó párbeszédben állt a kortársaival. A párbeszéd módját is, vagyis azt a sok műfajt is bemutatja, amelyben Hume alkotott: az értekezéstől a levelezésen keresztül az esszéig.

Tartalomjegyzék (PDF 60,6 kB)

James A. Harris: Hume. An Intellectual Biography, Cambridge University Press, 2016.

Dominic Marion De Sade-ról szóló könyve nem De Sade márki műveivel és nem is az életrajzával foglakozik, hanem a befogadástörténetét tárgyalja a saját korától egészen a 21. századig. Egyben egy nagyon gazdag hatástörténetről van szó: Stendhal vagy Baudelaire említhetőek a 19. századi nagy olvasók közül, a 20. században Apollinaire-rel és a szürrealistákkal tör át ismét. Bataille nem pusztán Sade egyik újra felfedezője, hanem gondolkodásának fontos részét képezi a Sade-ra való reflexió. Sade műveinek értelmezése aztán „megfertőzi” az egész későbbi francia gondolkodást: Blanchot, Barthes, Klossowski és mások műveit. További nagy téma De Sade és a fasiszta szellemiség kapcsolatának kérdése, amit például Pasolini nevezetes Salo, avagy Sodoma 120 napja című filmje állít a középpontjába.

Tartalomjegyzék (PDF 98,8 kB)

Dominic Marion: Sade et ses lecteurs. Une historiographie critique (XVIIIe-XXIe siècle), Hermann Éditeurs, Paris, 2017.

A Pompeii in the Public Imagination című esszékötet egy a Bristoli Egyetemen tartott konferencia előadásain alapul, amelyek azzal foglalkoztak, hogy Pompeji város, annak pusztulása, majd a XVIII. században meginduló feltárása hogyan jelent meg az európai kulturális képzeletben. Az írások egyaránt szólnak irodalmi és képzőművészeti alkotásokról, illetve filmekről. A XVIII. század végétől a XXI. század elejéig rengeteg érdekes téma előkerül az esszékben: Goethe Pompeji-élménye, Madame de Staël és Edward Bulwer-Lytton regényei, a 20. században Freud „archeológiája”, Proust Pompeji-motívuma, Rossellini filmje, valamint Robert Harris bestsellere a város pusztulásáról.

Tartalomjegyzék (PDF 67,9 kB)

Pompeii in the Public Imagination. From its Rediscovery to Today, Oxford Univerity Press, 2013.

Yadegar Asisi képzőművész alkotott egy „Rom 312” című monumentális méretű körpanorámát az „ókori Rómáról”, melyet 2005 és 2009 között tekinthetett meg a nagyközönség Lipcsében. Ennek kapcsán rendeztek egy konferenciát az ókori Róma városképéről, melynek anyaga a jelen kötet tartalmát alkotja. Az illusztrációkkal gazdagon ellátott kötet tehát nemcsak a Rómáról készült panorámaképekkel foglalkozik, hanem a Rómáról alkotott (vizuális illetve szóbeli/mitikus) képről a késő antikvitástól a kora újkorig terjedő időszakban.

Tartalomjegyzék (PDF 54,9 kB)

Das antike Rom und sein Bild, Hrsg. von Hans-Ulrich Cain, Annette Haug und Yadegar Asisi, De Gruyter, Berlin, Boston, 2011.

A Routledge kiadó The New Critical Idiom című irodalomtudományi kézikönyveket tartalmazó sorozatának kötetei közül az egyik a műfordítással kapcsolatos aktuális ismeretekbe vezet be, a másik az aforizmáról és a hozzá kapcsolódó irodalmi műfajokról szól. A fordítás kapcsán számtalan aktuális kérdés merül fel a globalizáció korában: mert világos, hogy a fordítás szükségesebb, mint valaha, de milyen formában? Mik a fordítás határai? Hogyan képes bemutatni a lokális világokat, a „harmadik világot”? A fordítószoftverek fejlődésével vajon milyen szerepe lesz a (mű)fordítónak a jövőben?

Tartalomjegyzék (PDF 13,8 kB)

Sausan Bassnett: Translation, Routledge, London and New York, 2014.

A másik, az aforizmáról szóló kötet nagyon izgalmas kérdéseket tárgyal, mivel az aforizma nem csak az irodalomnak, hanem a bölcseletnek és a vallásnak is alapműfaja. A kötet erőssége, hogy nagyon sok példával és nagyon sok szempontból tárgyalja a témát. A fejezetek foglalkoznak a kifejezés tömörségével, az aforizmával mint bölcseleti műfajjal, a szerzőség kérdésével, az enigmával és paradoxonnal, az idézéssel stb. A köteteket irodalomjegyzék és a fontosabb szakszavak jegyzéke zárja.

Tartalomjegyzék (PDF 11,2 kB)

Ben Grant: The Aphorism and other Short Forms, Routledge, London and New York, 2016.

-Isztray Simon-