Új külföldi könyveink közül válogattunk
Könyvajánlómat James A. Harris, a XVIII. századi brit filozófia neves kutatójának Hume című könyvével kezdem. Amint a könyv alcíme is jelzi, intellektuális életrajzról van szó, így érdekes lehet minden olvasónak, aki mélyebben kíván foglalkozni a felvilágosodás eszmetörténetével. Mert a könyv nem csupán Hume szellemi fejlődését és műveit mutatja be az Értekezés az emberi természetről című művétől az Anglia történetéig az életrajzi és történelmi események fényében, hanem Hume-ot olyan filozófiai elemzőként ábrázolja, aki kora minden fontos filozófiai és történelmi dilemmájára megpróbált választ adni, és aki állandó párbeszédben állt a kortársaival. A párbeszéd módját is, vagyis azt a sok műfajt is bemutatja, amelyben Hume alkotott: az értekezéstől a levelezésen keresztül az esszéig.
Tartalomjegyzék (PDF 60,6 kB)
James A. Harris: Hume. An Intellectual Biography, Cambridge University Press, 2016.
![](https://i0.wp.com/hirlevel.mtak.hu/wp-content/uploads/2018/06/hume-199x300.jpg?resize=199%2C300)
Dominic Marion De Sade-ról szóló könyve nem De Sade márki műveivel és nem is az életrajzával foglakozik, hanem a befogadástörténetét tárgyalja a saját korától egészen a 21. századig. Egyben egy nagyon gazdag hatástörténetről van szó: Stendhal vagy Baudelaire említhetőek a 19. századi nagy olvasók közül, a 20. században Apollinaire-rel és a szürrealistákkal tör át ismét. Bataille nem pusztán Sade egyik újra felfedezője, hanem gondolkodásának fontos részét képezi a Sade-ra való reflexió. Sade műveinek értelmezése aztán „megfertőzi” az egész későbbi francia gondolkodást: Blanchot, Barthes, Klossowski és mások műveit. További nagy téma De Sade és a fasiszta szellemiség kapcsolatának kérdése, amit például Pasolini nevezetes Salo, avagy Sodoma 120 napja című filmje állít a középpontjába.
Tartalomjegyzék (PDF 98,8 kB)
Dominic Marion: Sade et ses lecteurs. Une historiographie critique (XVIIIe-XXIe siècle), Hermann Éditeurs, Paris, 2017.
![](https://i0.wp.com/hirlevel.mtak.hu/wp-content/uploads/2018/06/desade-208x300.png?resize=208%2C300)
A Pompeii in the Public Imagination című esszékötet egy a Bristoli Egyetemen tartott konferencia előadásain alapul, amelyek azzal foglalkoztak, hogy Pompeji város, annak pusztulása, majd a XVIII. században meginduló feltárása hogyan jelent meg az európai kulturális képzeletben. Az írások egyaránt szólnak irodalmi és képzőművészeti alkotásokról, illetve filmekről. A XVIII. század végétől a XXI. század elejéig rengeteg érdekes téma előkerül az esszékben: Goethe Pompeji-élménye, Madame de Staël és Edward Bulwer-Lytton regényei, a 20. században Freud „archeológiája”, Proust Pompeji-motívuma, Rossellini filmje, valamint Robert Harris bestsellere a város pusztulásáról.
Tartalomjegyzék (PDF 67,9 kB)
Pompeii in the Public Imagination. From its Rediscovery to Today, Oxford Univerity Press, 2013.
![](https://i0.wp.com/hirlevel.mtak.hu/wp-content/uploads/2018/06/pompei-179x300.jpg?resize=179%2C300)
Yadegar Asisi képzőművész alkotott egy „Rom 312” című monumentális méretű körpanorámát az „ókori Rómáról”, melyet 2005 és 2009 között tekinthetett meg a nagyközönség Lipcsében. Ennek kapcsán rendeztek egy konferenciát az ókori Róma városképéről, melynek anyaga a jelen kötet tartalmát alkotja. Az illusztrációkkal gazdagon ellátott kötet tehát nemcsak a Rómáról készült panorámaképekkel foglalkozik, hanem a Rómáról alkotott (vizuális illetve szóbeli/mitikus) képről a késő antikvitástól a kora újkorig terjedő időszakban.
Tartalomjegyzék (PDF 54,9 kB)
Das antike Rom und sein Bild, Hrsg. von Hans-Ulrich Cain, Annette Haug und Yadegar Asisi, De Gruyter, Berlin, Boston, 2011.
![](https://i0.wp.com/hirlevel.mtak.hu/wp-content/uploads/2018/06/antikerom-213x300.jpg?resize=213%2C300)
A Routledge kiadó The New Critical Idiom című irodalomtudományi kézikönyveket tartalmazó sorozatának kötetei közül az egyik a műfordítással kapcsolatos aktuális ismeretekbe vezet be, a másik az aforizmáról és a hozzá kapcsolódó irodalmi műfajokról szól. A fordítás kapcsán számtalan aktuális kérdés merül fel a globalizáció korában: mert világos, hogy a fordítás szükségesebb, mint valaha, de milyen formában? Mik a fordítás határai? Hogyan képes bemutatni a lokális világokat, a „harmadik világot”? A fordítószoftverek fejlődésével vajon milyen szerepe lesz a (mű)fordítónak a jövőben?
Tartalomjegyzék (PDF 13,8 kB)
Sausan Bassnett: Translation, Routledge, London and New York, 2014.
![](https://i0.wp.com/hirlevel.mtak.hu/wp-content/uploads/2018/06/translation-264x300.jpg?resize=264%2C300)
A másik, az aforizmáról szóló kötet nagyon izgalmas kérdéseket tárgyal, mivel az aforizma nem csak az irodalomnak, hanem a bölcseletnek és a vallásnak is alapműfaja. A kötet erőssége, hogy nagyon sok példával és nagyon sok szempontból tárgyalja a témát. A fejezetek foglalkoznak a kifejezés tömörségével, az aforizmával mint bölcseleti műfajjal, a szerzőség kérdésével, az enigmával és paradoxonnal, az idézéssel stb. A köteteket irodalomjegyzék és a fontosabb szakszavak jegyzéke zárja.
Tartalomjegyzék (PDF 11,2 kB)
Ben Grant: The Aphorism and other Short Forms, Routledge, London and New York, 2016.
![](https://i0.wp.com/hirlevel.mtak.hu/wp-content/uploads/2018/06/aphorism-195x300.jpg?resize=195%2C300)
-Isztray Simon-